Karalábéleves

	Hozzávalók: 1 jókora fej karalábé (kb. 40-50 dkg) 1 kis darab karajcsont (vagy más csont) 1 kis fej hagyma 3 kis fakanál liszt 1 fakanál darált paprika (elmaradhat) 2 fakanál só 1 csokor petrezselyem (a képen lévőnek csak a felét használtam fel) 1 nagy szál zellerlevél (vagy azzal felérő néhány kisebb szál) 1 evőkanálnyi zsiradék (ez itt kókuszolaj) kb. 1 dl tej őrölt bors

Elkészítés:

Aránylag hamar megvan (kb. 1 óra). A levest csontlével kell felönteni, ezért a csont főzésével kell kezdeni. Ha nincs csontod, 2 húsleveskocka is megteszi; és ha az sincs, akkor jó a sima víz is.

Mosd meg a húsos csontot, és tedd a kuktába. Öntsd fel 2 liter vízzel, sózd meg 2 fakanál sóval, és zárd le a kuktát. Sípolástól számítva fél óráig főzd a csontot.

Amíg fő a csont, készíts elő minden hozzávalót. Pucold meg a hagymát. Ha a tiédnek is van ilyen zöld szárrésze, akkor azt is használd fel. Mosd meg a pucolt hagymát, tőben vágd le a zöld szárát. Szedd le a szárakról a tövükben lévő száraz külső burkot, vágd ketté a szárakat – hogy rövidebb legyen a vágandó kupac -, tedd őket egymásra, fogd csomóra, és aprítsd fel. A hagymafejet vágd ketté, és mindkét felét aprítsd fel. Kapard át a hagymát egy kis tálkába, mert kell a deszka a petrezselyemnek.

Mosd meg a petrezselymet, jól nyomkodd ki belőle a vizet. Nagyjából rendezd össze a szálakat, és vágd le a csomóról a szárakat. Ha nem szálanként rendezted őket csokorba, akkor most el kell döntened, hogy hol vágod le a szárakat:

• inkább veszni hagysz néhány levelet, csak hogy ne kerüljön vastag szár a felvágandó csomóba – és akkor egy kicsit balra vágod le a szárakat;
• vagy inkább egy kis szárat is felaprítasz, csak ne vesszen el értékes levél – és akkor egy kicsit jobbra sújtasz le a késsel a szárakra.

Vágd fel apróra a petrezselyemzöldet, és kapard egy tálkába, mert másra kell a deszka.

Mosd meg a zellerlevelet. Ha mirelitet használsz, akkor egészben tedd majd a levesbe, de ha frisset, akkor ezt is felapríthatod, és mehet a petrezselyemhez.

Pucold meg a karalábét. A karalábénak a levele felőli vége zsenge, a gyökere felőli vége pedig nagyon fás. A pucolást ennél a fás résznél kezdd; vágj le egy korongot. Óvatosan, mert itt nagyon kemény a karalábé, nehogy megszaladjon a kés. Utána már szépen, csíkokban hámozd meg. A zsenge végénél vékonyan hámozd, mert itt a legfinomabb a húsa ( és itt jó puha is). A pucolás után még vágd le a gyökér felőli részről az esetleg nagyon fás külső felületeket.

Mosd meg a pucolt karalábét. Vágd ketté, és mindkét felét vágd fel kb. 0,5 – 1 cm-es lapokra.

A karalábélapokat vágd fel csíkokra, és a csíkokat felezd meg. Söpörd egy tálba a kész rudacskákat. A levesbe majd kell valamilyen levesbetét, ezért most tégy oda vizet melegedni a levestésztának, és ha fő a víz, akkor főzz ki egy 20 dkg-os csomag kiskockát vagy hasonló, kis alakú tésztát.

Ha letelt a csontfőzés félórája, akkor egy fakanállal emeld meg a kukta szelepét, hogy kijöjjön a gőz. Csatold ki a fedő zárját, és várd meg, míg beesik a fedő. Akkor tégy egy nagy szűrőt egy kb. 3 literes fazékra, és szűrd le a csontlét.

Itt van a megfőtt húsos csont a szűrőben. A leszűrt csontlé a fazékban, a zöldségek előkészítve – kezdődhet a levesfőzés.

Egy kb. 4 literes lábosba tégy egy evőkanálnyi kókuszolajat (25 fok alatt nem olaj, hanem zsír), és melegítsd meg. (Persze másféle zsiradék is jó!) Kapard a lábosba a hagymát, és fonnyaszd meg (kb. 2 perc). Szórj 3 kis fakanál lisztet a párolt hagymára, és pirítsd zsemleszínűre.

A recept nem ír pirospaprikát a rántásba, de ha van darált paprikád, tégy a pirult lisztre egy fakanállal, és keverd el. Ettől is piros lesz a rántás, mint a pirospaprikától – igaz, csak halványan. Öntsd fel a rántást 2-3 dl hideg vízzel, és keverd simára.

Most öntsd hozzá a csontlét. Szórd bele a karalábérudacskákat. Kapard hozzá a petrezselyem- és zellerzöldet. (Már bántam, hogy összevegyítettem a kétféle zöldet, mert a zellert belefőztem volna, de a petrezselymet mindig csak a végén szoktam beletenni.)

Önts a leveshez kb. 1 dl tejet. Kóstold meg, és ha még kívánkozik bele só, szórj bele egy fakanálhegynyit. (Én só helyett Vegeta Naturellával utóízesítettem.) Fedd le a levest, de húzd félre a fedőt, mert egyébként zörög és köpköd, ahogy a gőz emelgeti.

Felforrástól számítva egy negyedórát főzd a levest; takarékon, fedő alatt. Ha kész, szórj bele borsot.

Közben foglalkozz a levesbetéttel is – én általában kis csigatésztát szoktam főzni. A húsos csont jó ízt ad a levesnek, és még szemezgetni is lehet róla. Jó étvágyat!